All posts by Hivatal

Átdaloltak ötven esztendőt

Átdaloltak ötven esztendőt

   Ötven évvel ezelőtt, 1955. március 8-án alakult meg a Nyírpazonyi Népdalkör.
   Nyírpazony (KM) – Tíz évvel a második világháború befejezése után a sebek már begyógyultak, a hadifoglyok zöme már hazatért, az embereknek újra kedve lett közösségekbe járni. Nyírpazonyban is sok színjátszó csoport alakult, akik egymással vetélkedve mutatták be a különböző színműveket.

Nőnapi összejövetel

   – Az előadások után gyakran elhangzott néhány ének is. 1955-ben a nőnapi összejövetel után igen szépen énekeltek az asszonyok és felvetődött a gondolat, hogy kellene egy női kórust alakítani. Ekkor volt a járási kulturális szemlére való benevezések időpontja is, elhatároztuk, hogy ezen már mi is részt veszünk. Heti 4-5 alkalommal próbáltunk. Így elértük azt, hogy a nyírbogdányi gyári kultúrházban megrendezett találkozón már sikerrel szerepeltünk – emlékezik vissza a régi időkre Ivancsó Dénes népművelő tanár, az együttes vezetője. – Ezt követően folyamatosan részt vettünk a körzeti, a járási, majd pedig megyei bemutatókon. Énekeltünk tanyanapokon, falunapokon, tűzoltóversenyen, lovasbemutatón és még vendéglőkben is. Nagy lendületet adott az országosan meghirdetett Röpülj Páva verseny, most már eljöttek a férfiak is, sőt sokan felnőtt gyermekeiket is hozták. Kórusunk is átalakult ekkor népdalkörré.
   – Az első nemzetközi találkozó Záhonyban volt, amikor az ungvári Faipari Vállalat népi együttesével adtunk közös műsort. Már ekkor meghívást kaptunk ungvári szereplésre. Útlevelünk még nem volt, így csoportos útlevéllel mehettünk át a határon, előbb az ungvári zeneiskola tanulóinak énekeltünk, majd a Filharmónia színpadán adtunk egész estét betöltő műsort. 1968-ban sikerült a Nyíregyháza és Vidéke Földműves Szövetkezet támogatását megnyernünk, mely a jogutódokban, az ÁFÉSZ-ben és a Szabolcs COOP Rt.-ben mind a mai napig megmaradt. Ezúton is köszönet érte. Ezután mindig részt vettünk a szövetkezet rendezvényein és az országos szövetkezeti bemutatókon is.

Felvidéken , Kárpátalján

   Az elmúlt évtizedekben az együttes még számos helyen megfordult. Tagjai voltak többek között Győrben, Pannonhalmán, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szegeden, Ópusztaszeren, Kiskőrösön, Szécsényben, Eperjesen, Késmárkon, Poprádon, Beregszászon, Huszton, Alsóőrben, Bécsben.

A gyümölcskarneválok rendszeres szereplője a Nyírpazonyi Népdalkör

Folyamatosan részt vettünk a körzeti, a járási, majd pedig megyei bemutatókon.
IVANCSÓ DÉNES

 

Ami mellett elrohanunk

Ami mellett elrohanunk

2003-10-28 10:42:19

Aki a négyesen Kisvárda felé utazik, ha csak valami sajátos ügye nincs, nem megy be Nyírpazonyba. Pedig ez érdemes lenne, hiszen egy nagyon szép, régi községet ismerhetünk meg. Egy szép késő őszi szombat vagy vasárnap délután akár kirándulásnak is jó Pazony és a Kabalás

Ha az utazó elindul a 4-es úton, Nyíregyházát elhagyva hamarosan egy igen szép községhez érkezik. A főútról jobbra lehajtva tárul a szeme elé Nyírpazony. Érdekes a falu históriája is, amiről már a XIII. századból is maradtak fenn írásos dokumentumok. A község neve az egykori birtokos Pazonyi család nevéből ered. Érdekesség, hogy a feljegyzések szerint Pazonyban már az 1500-as években iskolarendszerű oktatás folyt. A két ágra szakadt Pazonyi-család 1406-ban megosztozott a két házsoros, egyutcás falun, melynek utcáján kelet–nyugati az északi, mind a déli házak sorjában elegendő helyet hagytak az új települőknek: egy füzes, meggyfás helyet külön kijelöltek, hogy a kiosztandó telkek vége ezekre nyúljon.

A mai Nyírpazony Nyíregyháza tőszomszédságában már semmiben nem hasonlít az egykori településre. Különös értékű református temploma, amelyben Blaha Lujza szülei kötöttek házasságot. Görög katolikus temploma rendszeresen hangversenyek színhelye. Írók, művészek indultak a községből méltó hírnév felé. Szépen rendezett, fejlődő település, városi szintű közművekkel. A község igen fontos szerepet játszik a gazdasági termelésben és feldolgozásban, így járulva hozzá a megyeszékhely ellátásához. Legfontosabb termékei a dohány, a szőlő és az alma. Híres az itteni népdalkör is, a község kiemelkedő módon ápolja kulturális hagyományait. A községbeliek közül sokan találnak munkát a közeli városban. De Nyíregyháza és a háromezer lelkes Nyírpazony szinte mindennapos kapcsolatának más színhelye is van, mégpedig a községhez tartozó Kabalás, melynek természeti szépsége, pihenésre alkalmas területe népünnepélyek színhelye. A település és környéke kerékpárúton is elérhető!

(burget)

Forrás: www.indexkelet.hu

Búcsút intenek az Aranyalmának

A nagycsoportosok Kozák Istvánné vezető óvónő és Berta Judit óvónő társaságában

A huszonöt nagycsoportos tokaji hajókiránduláson vesz részt

A beiratkozási időszak kellős közepén Kozák Istvánné, az Aranyalma óvoda vezetője elmondta, hogy a született gyermekek létszámának megfelelően arányos az eddigi érdeklődés: eddig kilencen jelentkeztek, összesen pedig közel harminckét új ovissal kalkulálnak.

– Június 6-án huszonöt nagycsoportos búcsúzik az óvodától. Délelőtt szűk körben tartunk évzárót, délután öttől pedig a vendégeknek műsorral kedveskedünk, majd a szülői munkaközösség gyermekzsúrt szervez.

Az azt követő héten a nagycsoportosok tokaji hajókiránduláson vesznek részt, tehát emlékezetes és tartalmas lesz a búcsú.

Blaháék frigye

Nyírpazonyban a nemesi életformát idézi fel a Vályi-Nánási kúria, amely a XIX. században épült. A késő klasszicista, földszintes házat 1843-ban Vályi János építtette. A műemlék épületben könyvtárat és teleházat szeretnének kialakítani.

A református templom késő gótikus stílusban, a XV. század végén épült. A templom arról is nevezetes, hogy Blaha Lujza szülei néhány napos sóstói ismeretség után itt kötöttek házasságot 1848-ban. A görögkatolikus egyház 1764-ben építette meg fatemplomát, s annak a helyén épült fel 1830 és 1835 között a mai templom. A településen látható még egy adventista templom is.

A község története

A község története

A Nyíregyháza szomszédságában, a 4-es főút mentén található település a megyeszékhely elővárosának is tekinthető, hiszen a városból kiköltözve, egyre többen találnak itt otthonra. A falut 1284-ben mint pusztát adományozta IV. László király a Kállay családnak. Később a Pazonyi család birtokolta egészen a 19. századig.

Első református templomát 1406-ban Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A késő gótikus templomot 1556-ban a törökök pusztították el: a falu felgyújtásakor odaveszett a templom is. A jelenlegi gótikus stílusú templom berendezése 18. századi. Az épület alatt betemetett kripta van. A templom nevezetessége, hogy Blaha Lujza szülei – néhány napos sóstói ismeretség után – itt kötöttek házasságot. A mai görögkatolikus templom 1930-35 között épült, elődje fatemplom volt. Műemléknek számít a késő klaszszicista, földszintes Vályi-kúria, amely ma meglehetősen elhanyagolt állapotban van. Az Elek-kúria eredeti tulajdonosa az 1848- 49-es szabadságharc dandárparancsnoka, Elek Ferenc alezredes volt. Az épület ma református lelkészlak.

A község hagyományőrző nívódíjas népdalköre 1955-től működik. Azon kevés településeink egyike, ahol nőtt a lakónépesség, jelenleg 3144 lelket számol.

 

Dénes bácsi, a díszpolgár

Dénes bácsi, a díszpolgár

Augusztus 20-án Nyírpazony legújabban megválasztott díszpolgárát is ünnepelte a község.

 

Ivancsó Dénes már fél évszázada végez kultúrateremtő munkát községünkben, illetve a megyeszékhelyen. Van, aki tanárként, iskolaigazgatóként, van, aki karnagyként, és van, aki a megyei művelődési központ igazgatójaként ismerhette meg – mondta Vas Miklós a község díszpolgárának méltatásakor, mielőtt átadta a szép mívű oklevelet és az aranygyűrűt a 79 éves Dénes bácsinak. A “mindenki Dénes bácsija” életre szóló munkássága és örök derűje lett keretbe foglalva a díszoklevélbe.

Ivancsó Dénes 1951. december 8-án érkezett ugyancsak pedagógus feleségével Nyírpazonyba, Nyírparasznyáról. Nyírpazonyban előbb igazgatóhelyettesi, majd igazgatói feladatot látott el. Tanítványait nemcsak a matematika és fizika szépségeivel ismertette meg, hanem kirándulásokat, sőt több mapos kerékpártúrákat is szervezett megyénk nevezetességeinek megismerésére. Azért, hogy az osztályait külföldre is elvihesse, mezőgazdasági munkával teremtették elő az útlevél és az utazás költségeit.

Az iskolai munkán kívül – pedagógustársai segítségével – színjátszó csoportokat szervezett, és a kiválóan betanult darabokat messze vidékeken is bemutatták. Karnagyi képzettségét hasznosítva énekkart szervezett, amely neves népdalkörré alakult. A népdalkör nemcsak itthon, de külföldön is szép sikereket ért el. A nívódíjas népdalkör kapcsolatai sok neves hazai és külföldi együttest hoztak Nyírpazonyba, emelve a karácsonyi és a nyári hangversenyek színvonalát. Ugyancsak a népdalkör volt az alapja a hét éve megalakult Blaha Lujza Nyugdíjasklubnak is. Évtizeden át vezette a Vajdabokori Népdalkört is. 1959-től bő tíz évig Nyíregyházán irányította a megyei művelődési központot, miközben a községtől sem szakadt el. A nyírpazonyi általános iskolából ment nyugdíjba, s ma is szorgalmasan ügyködik a köz jobbításán.

Három gyermeke és hat unokája ad még a munka mellett értelmet gazdag életének. Lánya a helyi iskola igazgatója, tankönyvíró, mindkét fia mérnök, de a pedagógusvénát ők is megörökölték: a budapesti, illetve a kecskeméti műszaki főiskolán oktatnak. Ivancsó Dénes kitüntetéseinek hosszú a listája, a 32-ből elég csupán megemlíteni az 1990-ben Nyíregyházán kapott Pro Urbe, az 1995-ben a megyei közgyűléstől kiérdemelt a Művelődésért elnevezésűt, s hát a mostani díszpolgári címet.

Ivancsó Dénes

 

 

VÁNDORBOTTAL, HÁTIZSÁKKAL

VÁNDORBOTTAL, HÁTIZSÁKKAL

Otthon lesz a kúriából

Nyírpazony (KM) – Nagyon sok olyan érték van a Nyírségben, amelyet mindenkinek érdemes lenne megtekintenie, ám legtöbbször csak átrohanunk autónkkal a kisebb-nagyobb falvakon.

 

Valójában az apostolok lován, vagyis gyalog lehet megismerni alaposan a szülőföldet, ezért is adtuk a Vándorbottal, hátizsákkal címet sorozatunknak.

Nyírpazony református temploma késő gótikus stílusban a XV. század végén épült. 1556-ban a törökök felgyújtották a falut, a templom is leégett. A betelepített reformátusok fából felújították a kőtemplomot. A nyugati részt 1790-ben állították helyre, majd 1880-ban keleti irányban bővítették és kőtornyot építettek hozzá a nyugati oldalon. Az épület alatt betemetett kripta rejlik. A templom arról is nevezetes, hogy Blaha Lujza szülei néhány napos sóstói ismeretség után itt kötöttek házasságot 1848-ban. Említésre méltó régi ház a református lelkészlak, amely Elek-kúria néven közismert. Eredeti tulajdonosa Elek Ferenc alezredes, az 1848/49-es szabadságharc dandárparancsnoka volt. Később Lónyay Ferenc borászati szakember, az 1893-as bortörvény megalkotója, a szőlőrekonstrukció létrehozója lakott itt. A görögkatolikus egyház 1764-ben építette meg fatemplomát, s annak a helyén épült fel 1930 és 1835 között a mai templom. A településen látható még egy adventista templom is.

A nemesi életformát idézi fel a Vályi-Nánási kúria, amely a XIX. században épült. A késő klasszicista, földszintes házat 1843-ban Vályi János építtette. Jelenleg üresen áll az épület, a felújítása után bentlakásos szociális otthont szeretne benne megvalósítani az önkormányzat.

Hamarosan idegenforgalmi központ lesz a faluház, amely egy több mint százéves épület. Jelenleg tart a felújítása, s ha készen lesz, kézműves szoba és fogadó kap benne helyet. A település temetőjében látható az I. és II. világháború áldozatainak az emlékműve, valamint a második világháborúhoz kapcsolódó ismeretlen katona sírja. A község központjában mostanában készül egy park, amelyet a nyírpazonyi származású Batári László festőművészről neveznek el. A parkban lesz játszótér, sétány, valamint színpad is, így ott rendezhetik majd meg a település ünnepségeit. A tervek szerint augusztus 20-án avatják a parkot.

A polgármesteri hivatal udvarában egy kopjafa látható, amelyet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére állíttatott az önkormányzat pár éve.

(Következik: Nyírtelek)

A klasszicista stílusú Vályi-kúria