Blaháék frigye

Nyírpazonyban a nemesi életformát idézi fel a Vályi-Nánási kúria, amely a XIX. században épült. A késő klasszicista, földszintes házat 1843-ban Vályi János építtette. A műemlék épületben könyvtárat és teleházat szeretnének kialakítani.

A református templom késő gótikus stílusban, a XV. század végén épült. A templom arról is nevezetes, hogy Blaha Lujza szülei néhány napos sóstói ismeretség után itt kötöttek házasságot 1848-ban. A görögkatolikus egyház 1764-ben építette meg fatemplomát, s annak a helyén épült fel 1830 és 1835 között a mai templom. A településen látható még egy adventista templom is.

A község története

A község története

A Nyíregyháza szomszédságában, a 4-es főút mentén található település a megyeszékhely elővárosának is tekinthető, hiszen a városból kiköltözve, egyre többen találnak itt otthonra. A falut 1284-ben mint pusztát adományozta IV. László király a Kállay családnak. Később a Pazonyi család birtokolta egészen a 19. századig.

Első református templomát 1406-ban Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A késő gótikus templomot 1556-ban a törökök pusztították el: a falu felgyújtásakor odaveszett a templom is. A jelenlegi gótikus stílusú templom berendezése 18. századi. Az épület alatt betemetett kripta van. A templom nevezetessége, hogy Blaha Lujza szülei – néhány napos sóstói ismeretség után – itt kötöttek házasságot. A mai görögkatolikus templom 1930-35 között épült, elődje fatemplom volt. Műemléknek számít a késő klaszszicista, földszintes Vályi-kúria, amely ma meglehetősen elhanyagolt állapotban van. Az Elek-kúria eredeti tulajdonosa az 1848- 49-es szabadságharc dandárparancsnoka, Elek Ferenc alezredes volt. Az épület ma református lelkészlak.

A község hagyományőrző nívódíjas népdalköre 1955-től működik. Azon kevés településeink egyike, ahol nőtt a lakónépesség, jelenleg 3144 lelket számol.

 

Dénes bácsi, a díszpolgár

Dénes bácsi, a díszpolgár

Augusztus 20-án Nyírpazony legújabban megválasztott díszpolgárát is ünnepelte a község.

 

Ivancsó Dénes már fél évszázada végez kultúrateremtő munkát községünkben, illetve a megyeszékhelyen. Van, aki tanárként, iskolaigazgatóként, van, aki karnagyként, és van, aki a megyei művelődési központ igazgatójaként ismerhette meg – mondta Vas Miklós a község díszpolgárának méltatásakor, mielőtt átadta a szép mívű oklevelet és az aranygyűrűt a 79 éves Dénes bácsinak. A “mindenki Dénes bácsija” életre szóló munkássága és örök derűje lett keretbe foglalva a díszoklevélbe.

Ivancsó Dénes 1951. december 8-án érkezett ugyancsak pedagógus feleségével Nyírpazonyba, Nyírparasznyáról. Nyírpazonyban előbb igazgatóhelyettesi, majd igazgatói feladatot látott el. Tanítványait nemcsak a matematika és fizika szépségeivel ismertette meg, hanem kirándulásokat, sőt több mapos kerékpártúrákat is szervezett megyénk nevezetességeinek megismerésére. Azért, hogy az osztályait külföldre is elvihesse, mezőgazdasági munkával teremtették elő az útlevél és az utazás költségeit.

Az iskolai munkán kívül – pedagógustársai segítségével – színjátszó csoportokat szervezett, és a kiválóan betanult darabokat messze vidékeken is bemutatták. Karnagyi képzettségét hasznosítva énekkart szervezett, amely neves népdalkörré alakult. A népdalkör nemcsak itthon, de külföldön is szép sikereket ért el. A nívódíjas népdalkör kapcsolatai sok neves hazai és külföldi együttest hoztak Nyírpazonyba, emelve a karácsonyi és a nyári hangversenyek színvonalát. Ugyancsak a népdalkör volt az alapja a hét éve megalakult Blaha Lujza Nyugdíjasklubnak is. Évtizeden át vezette a Vajdabokori Népdalkört is. 1959-től bő tíz évig Nyíregyházán irányította a megyei művelődési központot, miközben a községtől sem szakadt el. A nyírpazonyi általános iskolából ment nyugdíjba, s ma is szorgalmasan ügyködik a köz jobbításán.

Három gyermeke és hat unokája ad még a munka mellett értelmet gazdag életének. Lánya a helyi iskola igazgatója, tankönyvíró, mindkét fia mérnök, de a pedagógusvénát ők is megörökölték: a budapesti, illetve a kecskeméti műszaki főiskolán oktatnak. Ivancsó Dénes kitüntetéseinek hosszú a listája, a 32-ből elég csupán megemlíteni az 1990-ben Nyíregyházán kapott Pro Urbe, az 1995-ben a megyei közgyűléstől kiérdemelt a Művelődésért elnevezésűt, s hát a mostani díszpolgári címet.

Ivancsó Dénes

 

 

VÁNDORBOTTAL, HÁTIZSÁKKAL

VÁNDORBOTTAL, HÁTIZSÁKKAL

Otthon lesz a kúriából

Nyírpazony (KM) – Nagyon sok olyan érték van a Nyírségben, amelyet mindenkinek érdemes lenne megtekintenie, ám legtöbbször csak átrohanunk autónkkal a kisebb-nagyobb falvakon.

 

Valójában az apostolok lován, vagyis gyalog lehet megismerni alaposan a szülőföldet, ezért is adtuk a Vándorbottal, hátizsákkal címet sorozatunknak.

Nyírpazony református temploma késő gótikus stílusban a XV. század végén épült. 1556-ban a törökök felgyújtották a falut, a templom is leégett. A betelepített reformátusok fából felújították a kőtemplomot. A nyugati részt 1790-ben állították helyre, majd 1880-ban keleti irányban bővítették és kőtornyot építettek hozzá a nyugati oldalon. Az épület alatt betemetett kripta rejlik. A templom arról is nevezetes, hogy Blaha Lujza szülei néhány napos sóstói ismeretség után itt kötöttek házasságot 1848-ban. Említésre méltó régi ház a református lelkészlak, amely Elek-kúria néven közismert. Eredeti tulajdonosa Elek Ferenc alezredes, az 1848/49-es szabadságharc dandárparancsnoka volt. Később Lónyay Ferenc borászati szakember, az 1893-as bortörvény megalkotója, a szőlőrekonstrukció létrehozója lakott itt. A görögkatolikus egyház 1764-ben építette meg fatemplomát, s annak a helyén épült fel 1930 és 1835 között a mai templom. A településen látható még egy adventista templom is.

A nemesi életformát idézi fel a Vályi-Nánási kúria, amely a XIX. században épült. A késő klasszicista, földszintes házat 1843-ban Vályi János építtette. Jelenleg üresen áll az épület, a felújítása után bentlakásos szociális otthont szeretne benne megvalósítani az önkormányzat.

Hamarosan idegenforgalmi központ lesz a faluház, amely egy több mint százéves épület. Jelenleg tart a felújítása, s ha készen lesz, kézműves szoba és fogadó kap benne helyet. A település temetőjében látható az I. és II. világháború áldozatainak az emlékműve, valamint a második világháborúhoz kapcsolódó ismeretlen katona sírja. A község központjában mostanában készül egy park, amelyet a nyírpazonyi származású Batári László festőművészről neveznek el. A parkban lesz játszótér, sétány, valamint színpad is, így ott rendezhetik majd meg a település ünnepségeit. A tervek szerint augusztus 20-án avatják a parkot.

A polgármesteri hivatal udvarában egy kopjafa látható, amelyet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére állíttatott az önkormányzat pár éve.

(Következik: Nyírtelek)

A klasszicista stílusú Vályi-kúria

Nevezetességeink

A nyírpazonyi templom nagyon régen, 1406 után épült, bár ebben az évben még csak a fakápolnáját említik. A helyreállított templom nyugati homlokzatából bádog hagymasisakos torony emelkedik ki, ugyanitt a bejárat szamárhátíves, pálcatagos gótikus kő kaputere emlékeztet az épület régiségére. Belsejét 1923-ban átalakították. Nevezetessége, hogy Blaha Lujza szülei ebben a templomban kötöttek házasságot