Nyírpazony nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található. 1506 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű nagyközsége. Nyíregyházával és Nyírturával a 4-es számú főút köti össze, mindkét település irányába végig kiépült a kerékpárút is. Megközelíthető még Nyíregyháza-Oros felől a 4-es és 41-es számú főutat összekötő útvonalon, valamint Nyíregyháza-Sóstóhegy felől két földúton, Kabalás községrész irányából. A község térszerkezetileg a többutcás szalagtelkes falvak képét mutatja. Nyírpazony település földtanilag a Nyírségi pannon hátság hidrogeológiai tájegységhez tartozik. A Nyírségi tájegységben a Nyíri belvízrendszer területén helyezkedik el. Domborzata hullámos jellegű.
Nyírpazony településen a meglévő csapadékvíz-elvezető hálózat többnyire rossz állapotú lapburkolatos és zárt csapadékvíz-elvezető árkok találhatóak. A zárt csapadékvíz-elvezető hálózat karbantartás hiánya miatt az aknák feltelítődtek. A nyílt vízelvezető árkok lapburkolatai összecsúsztak, összedőltek, egymással rendszerként nem funkcionálnak, a hatékony vízgazdálkodást nem teszi lehetővé a jelenlegi rendszer. Ezen állapot rendezése, szakszerű, biztonságos vízelvezetés kiépítését tűzte ki a település céljaként.
A tervezett létesítmények a hatékony vízgazdálkodás megvalósítását támogatják, mely összefüggésben van az önkormányzat távlati fejlesztési koncepciójával. A tervezett vízvisszatartási helyszínek a településkép javítása mellett megteremtik a rekreációs hasznosítás, továbbá a mezőgazdasági öntözővíz-szolgáltatás lehetőségét is, mely további fejlesztések megvalósítását fogják eredményezni.
A belterületen nagyobb probléma csak a nagy belvizek idején vannak, melyek átlagosan 10 évenként fordulnak elő. Ezekben az esetekben nemcsak a térség területén, hanem a község belterületén is belvízvédelmi készültség kerül elrendelésre, s védekezés az adott helyzetnek megfelelően a készültség keretében történik. A tervezendő rendszert nem lehet és nem is szabad az átlagosan 10 évenként jelentkező helyzetre kiépíteni, annak csak tapasztalatait lehet a felhasználni a tervezésben és a védekezésben.
A csatornák általában a meglévő csatornák nyomvonalában kerülnek kialakításra, burkolásra, átépítésre. A fenékszint meghatározásánál törekedtünk arra, hogy a tervezett csatornaszakasz a meglévőtől ne legyen mélyebben (az alkalmazott mederburkoló elem beépítési magasság +10 cm lett előirányozva a bemért terepszintek függvényében). Ebből kifolyólag, lehetőség szerint vízbeeresztős acélrácsos fedlappal vannak az elemek tervezve.
Az utcák csapadékvíz-csatornahálózatba folyókákból, burkolt árkokból és zárt csatornákból alakul ki, amely vízelvezetők a befogadó belvízcsatornába vezetik az összegyülekező csapadékvizeket. A meglévő földmedrű szikkasztó árkok, valamint a betonlapos árkok és folyókák korszerű elemekkel burkolt árokká épülnek át.
A csatornák vízgyűjtő területének lehatárolásánál a családi házas beépítettséget vettük figyelembe. A településen jellemzően nagyobb területű kertek találhatóak, ahonnan a lehulló csapadékvíz zöme nem jut el a levezető árokba, hanem elszikkad. Az utcákban kialakult lejtés irányát és nagyságát figyelembe véve határoztuk meg az egyes csatornák vízgyűjtő területét. A befogadók védelmére iszaptérrel rendelkező olajfogók kerülnek betervezésre. – 3 db
A Temető utcai rész, a befogadóba való bevezetés előtti szakasza. Befogadója a Pazonyi mellékág 8+492 szelvényszáma. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A meder DN 315 KD-EXTRA zárt csatornából épül. A csatorna a VP-1 folyóka és VP-2 burkolt meder (I/40/40) jelű csatornák vizeit is fogadja. A csatorna végén elhelyezésre kerül 1 db iszap- és olajfogó berendezés (PURECO ENVIA). A befogadóba való bevezetés felett és alatt 2-2 m mederburkolást kell megvalósítani, a részletes helyszínrajz szerint.
A Jázmin utca „É”-i oldalán épül. Befogadója a Pazonyi mellékág. Ezen csatornába torkollik a JA-2 burkolt árok (TB 30/50/40), AJ-1 folyóka, JO-1 burkolt árok (I/40/40) és a CS-1 jelű burkolt árok (PRT 40/40/50). Hossza létesítményjegyzék szerinti. A csatorna KD-EXTRA 600 és 500 átmérőjű csövekből épül meg tisztítóaknákkal. Tervezett 18 db tisztítóakna. A csatorna végén elhelyezésre kerül 1 db iszap- és olajfogó berendezés (PURECO ENVIA).
A Jázmin utca „ND”-i oldalán épül. Befogadója a JA-1 jelű csatorna, melyből a Pazonyi mellékágba jut a víz. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A csatorna TB 30/50/40 burkolt elemekből épül.
Az Arany János utcán épül. Befogadója JA-2 jelű csatorna, melyből a Pazonyi mellékágba jut a víz. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A csatorna 50/200 folyóka elemekből épül meg. Tervezett 2 db tisztítóakna.
Az önkormányzati csatorna, amely befogadója a belterületi csapadékvizeknek. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A meder PRT 40/40/50 jelű elemekből és kis részen zárt DN 500 vezeték épül. A csatorna befogadója a JA-1 jelű csatorna.
A Jókai utca „K”-i oldalán épül. Befogadója a CS-1 jelű csatorna. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A meder PRT 40/40/50 jelű és 50/200 folyóka elemekből, a kapubejáróknál ∅ 40 cm-es csövekből épül áteresz.
A Széchenyi utca „D”-i oldalán épül. Befogadója a JO-4 jelű csatorna. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A meder I40/40 jelű elemekből épül.
A Jókai utca épül. Befogadója a JA-1 jelű csatorna. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A meder I40/40 jelű és 50/200 folyóka elemekből épül.
A Béke utcán épül. Befogadója az utcán épülő szikkasztó árok. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A csatorna 50/200 folyóka elemekből épül meg.
Az Alkotmány utcán épül. Befogadója az utcában található 78/1 hrsz. ingatlanon épülő szikkasztó tározó. Hossza létesítményjegyzék szerinti. A csatorna 50/200 folyóka elemekből épül meg.
A csapadékvíz befogadókba történő bevezetésekor iszap- és olajfogó műtárgyak kiépítése szükséges, valamint a mederburkolás megvalósítása.
A 617 és 78/1 hrsz.-ú mély fekvésű, füves, fás növényzettel borított terület a szegélyező utakhoz képest 1,0-0,5 m-rel fekszik mélyebben.
A 617 hrsz-en az Önkormányzat mögötti területen a tározó fóliaszigeteléssel kerül megvalósításra. A mély fekvésű terület már – nagyobb belvizek esetén – jelenleg is befogadója a csapadékvizeknek. A tervezési területről a csapadékvizeket a Jázmin utcai csapadékcsatorna viszi tovább, mely a tervezési terület határánál helyezkedik el és tovább haladva a 4. sz. főút alatt átjutva a település felett csatlakozik a Pazonyi (VII/1) mellékághoz.
A tervezési koncepció és a záportározó kialakítása szempontjából döntő fontosságú volt, hogy a tervezett, viszonylag kisméretű tó telitöltődése esetén meg legyen a túlfolyási lehetőség.
A tereprendezés kialakításánál figyelembe vettük a meglévő terep adottságait, rézsű kialakításokat. Korábban még nem végeztek talajmechanikai fúrásokat a tervezett tó helyén és annak környezetében, ezért tervezett a tó szigetelése.
A tereprendezési munkák megkezdése előtt a területről a bozótot és a cserjét, valamint a koncepció kialakítása miatt a felesleges fákat el kell távolítani tuskóirtással. A kitermelt földből kerül megépítésre a tározó töltése illetve a területen belül kerül elterítésre, deponálásra. A tömörítéseket Trγ=85 % tömörségi fokra kell készíteni. A mély fekvésű terület rendezése és a tó kialakítása szükségessé teszi az átereszek bekötését zárt csatornával.
A tó fenékburkolata a bekötéseknél 40x40x10 cm-es betonlapokkal, homokos kavicságyazattal és C 20-25/FN minőségű beton alapgerenda rögzítéssel készüljön. A tó telítődése esetén a túlfolyás biztosított.
A tó fenékszintjét 103,00 mBf-i magasságra javasoljuk kialakítani.
Mértékadó vízszint: 104,00 mBf.
Maximális vízszint: 104,70 mBf.
A tó rézsű élek közötti felülete: 7600 m².
A tófenék területe: 7000 m².
Mértékadó vízszintnél mért tófelület: 7500 m².
A tóban a nyugalmi talajvízszintet figyelembe véve (annak időszakos mozgása esetén is) minimum 1,00 m vízmélység biztosítható. A talaj szerkezetét figyelembe véve a szikkasztás mértéke jelentős lehet. A nyugalmi talajvízszint 102,20 mBf-i magasságon található, tehát a tóban nem mindig lenne víz.
A 78/1 hrsz-en szikkasztó záportározó kerül megvalósításra a jelenlegi fenék nélküli vasbeton fedlapos beton műtárgy elbontásával. A területen szikkasztó mező kerül kialakításra.
A belvíz okozta kártételek enyhítése, élhetőbb lakókörnyezet megteremtése. Alapvető cél a károk elkerülése és csökkentése mellett, a csapadék hasznosítását is lehetővé tevő rendszer kiépítése.
A település lakosainak szemléletformálás céljából a csapadékvíz-elvezető hálózat műszaki megoldásairól szórólapok készülnek. Lakossági fórum keretében a megfelelő szakmai tájékoztatás érdekében szakemberektől kérdezhetnek az érdeklődők. Fontos cél, hogy már kisgyermek korban erősítsük a környezetközpontú szemléletet, ezért óvodások, általános és középiskolások számára kínálunk majd gazdag programokat a témában.
A belterületi csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó terv elkészítése úgy, hogy a mértékadó intenzitású csapadékvíz ne veszélyeztesse az érintett területek lakóépületeit. A szükséges hidrológiai és hidraulikai méretezés elvégzése, szennyezőanyag-transzport, szennyezőanyag-visszatartás, a befogadók vizsgálata.
A csapadékvíz-elvezetés tervezése a következő helyrajzi számokon valósul meg:
Nyírpazony Nagyközség Önkormányzata – 2025