Névadó

Tisztelt Nyírpazonyi Lakosok!

Nyírpazony Nagyközség Önkormányzata szeretné elnevezni a településen lévő sportpályát és ebben szeretné a segítségüket kérni.

Az alábbi sportolók Nyírpazony szülöttei és mindketten érdemesek arra, hogy névadóként szerepeljenek a település életében.

Kérjük, szavazzanak, hogy melyik név lenne a legmegfelelőbb. A szavazás eredménye a képviselő-testület elé kerül majd.

A szavazás 2016. 09. 20 -ig

 

A szavazást 2016. 09. 20-án lezártuk. Összes szavazat: 81

A szavazás eredménye:

Kovács Miklós (59%, 48 szavazat)

Kató Mihály (41%, 33 szavazat)

 

Kató Mihály élete és pályafutása

Egy hihetetlen életút kezdődött meg 1970. február 1-én. Ekkor született meg Kató Mihály a szabolcs-szatmár-bereg megyei Nyírpazonyban, Nyíregyházától, a megyeszékhelytől 6 km-re, görög katolikus család gyermekeként.
Négyen voltak testvérek. Ildikó a legidősebb, Józsi, Irénke, Mihály a legkisebb. Édesanyjukat korán elvesztették egy szörnyű tragédia következtében. A család felnevelésének feladata és óriási terhe legnagyobb részt a legidősebb testvérre hárult az édesapa mellett. Ildikó 19 éves volt ekkor. Édesanyja halála Mihály lelkében örökre nyomott hagyott, bár erről soha nem beszélt senkinek.

Későbbi szótlanságának, csendességének kialakulásában alapmentalitása mellett ez is közrejátszott.
Eleven természete, mozgékonysága már az általános iskolában megmutatkozott. Játszott a nyírpazonyi ifjúsági labdarúgó csapatban. Emellett futott is. Komolyabban azután kezdett el a futással foglalkozni miután egyik iskolatársa egy versenyen legyőzte. Csalódott hangulatban ment haza. Elhatározta, hogy ettől kezdve futva megy mindenhová, ahova csak teheti. Hihetetlen állóképességének alapjait teremtette meg ezzel.

Mindig is szeretett a szabadban lenni/szabadnak lenni. Testmozgás iránti vonzalma is ezt bizonyította. Mikor a természetben járt-kelt, gyakran került “összetűzésbe” a helyi zöldséges és/vagy gyümölcsös gazdákkal. Előfordult, hogy hamarabb szerzett tudomást a termesztett növények beéréséről.
Az általános iskolát Nyírpazonyban járta ki. Nem volt jó tanuló, de élénken érdeklődött a körülötte lévő dolgok, főleg a természet iránt. Karakán természete, igazságérzete már ekkor megmutatkozott. Erősebb lévén arra törekedett, hogy testvéreit megvédje az összes veszélytől, amelyek őket érhetik.
Az alapfokú oktatás után Budapestre utazott egyik rokonához.
Középfokú tanulmányait a Bokányi Dezső Szakközépiskola és Szakiskolában végezte. Kőművesnek tanult.
Ezután egy évig dolgozott a szakmájában változatos munkahelyeken, főként az I. Számú Építőipari Vállalatnál. Olyan jól látta el feladatait, hogy miniszteri dicséretben részesült.
Később részt vett egy vagyonőr-testőr, – ma úgy mondanánk – személy- és vagyonőr képzésen. Majd leérettségizett kiváló eredménnyel.
Növényi Norbert volt olimpiai kötött fogású birkózó, később kick-box világbajnok tulajdonában lévő Hully-Gully nevű szórakozóhelyen kezdett el dolgozni.
16 éves korától foglalkozott harcművészetekkel. Kezdetben az aikido-t, shotokan karatét művelte.
A muay-thai művészetét 21 éves korától gyakorolta. Széles látókörű emberként idővel rátért arra az útra, hogy naponta ( hétfőtől-péntekig ) más-más irányzatot tanult.

Az erőszakot kerülte. Ha pedig az adott szituációból már fizikai kontaktus nélkül nem lehetett kikerülni, akkor a lehető legrövidebb és leghumánusabb mozdulatra törekedett.

Edzéseinek egyik fontos alappillérét az óriási mennyiségű futómunka tette ki. A vasárnapok kivételével minden reggel legalább negyvenöt perces futással kezdett. Majd a szokásos napi teendők következtek.
Esti edzései legalább kétórásak voltak. Gyakorlatok széles tárházát végezte el ilyenkor. Hasizmait minden alkalommal edzette.

Edzéseiről gondos, alapos naplót vezetett. Néhány futóeredménye a teljesség igénye nélkül.
Tizenhét évesen 3 óra 50perc alatt futotta le a maratoni távot.

1989: 3 óra 34 perces maraton
1989. október 14.: Békefutás ( a katonaság alatt )
1990: Futónap ( a katonaság alatt )
1991: Vivicitta 14 km-es futás
1992: budapesti városi futás
1993: 3 óra 47 perces maraton
1995: 3 óra 41 perces maraton
1996. április 14.: 14 km-es futás
1996. szeptember 14.: 10 km 32 perc 30 másodperc alatt

Harcművészeti tanulmányai során ismerkedett meg Robert Lyons-sal, az ismert orvossal, kung-fu és muay-thai mesterrel. Rendkívül jó kapcsolatba kerültek egymással. Mihály nemcsak jó tanítványa, hanem jó barátja is lett Lyons-nak. Shaolin mesterén keresztül ismerkedett meg Carter Wong kung-fu mesterrel. Wonggal ugyancsak sikerült kiváló szakmai és emberi kapcsolatot kialakítania. Jó barátságot ápolt Rob Kab muay-thai mesterrel is.
Az 1996-os év végén költözött be élete párjával utolsó lakhelyére, a VII. kerület, Hernád utca 12-es szám alá.
Az 1980-as évek végétől kezdve folyamatosan nyerte a magyar, európai, világbajnokságokat. Kupáinak, serlegeinek, érmeinek száma szinte megszámlálhatatlan. Több bajnoki övet nyert.

Mintegy 150 profi mérkőzést vívott. Egy ember ütötte csak ki. Az ukrán Bakelov győzte le.
Gyakran láthattuk ekkor a még létező MSat nevű tv-csatorna harcművész műsorában, amelynek Lyons volt a vezetője. Az éppen frissen megalakult utcai harcosok szövetsége szervezte mérkőzéseken és a Calypso Ring Disco rendezvényein is indult. Sajnos a mérkőzések felvételei nem hozzáférhetőek, mert az archívum az RTL-Klub csatorna tulajdonában van.

A harcművészetek gyakorlása mellett részt vett az alakuló Országos Thai-Box Szövetség megszervezésében, amelynek 1994-ben elnöke is lett.
Nagyon kedvelte a zenét, különösképpen az ős Eddát és Ákost. A walkman fülhallgatója futáskor mindig a fején volt.

Étkezései során nem evett húst, soha nem ivott szénsavas italokat.
Szabadidejében szívesen gyűjtött tudományos cikkeket az emberi szervezetről, annak működéséről és a körülöttünk lévő természetről. Ezeket albumokba ragasztotta. Rengeteget olvasott, fejlesztette szellemét a fizikai test kiművelése mellett is. Szerette az apró emléktárgyakat. Külföldi, belföldi útjairól mindig hozott magával számos darabot.
Halmozódó jegyzeteit későbbi oktatói pályafutása során kívánta felhasználni segédanyagként.

Az 1990-es évek közepe felé egyre többet gondolt arra, hogy visszatér szülővárosába és tanítani fog. Úgy tervezte, gondozni fogja a nyíregyházi és a környékbeli tehetségeket, vagy szívesen tanítja majd a hozzá betérő érdeklődő újoncokat, haladóbbakat.

Együtt edzett az akkori nyíregyházi “harcos” élet ismert alakjaival. Tóth Istvánnal, aki még szárnyait bontogatta ekkor; Helmeczi Lászlóval; Csikós Gáborral; Tiszai Mihállyal ( WPKA világbajnok ); Bárány Lászlóval ( thai-boksz Eb helyezett ); Toronyi “Kaktusz” Lászlóval, aki az unokaöccse. Közülük Tóth István ( WPKA világbajnok, Super League versenyző ), valamint Jakab Szilárd ( WPKA thai-box európabajnok ) azok, akik napjainkban nemzetközileg is ismertek a thai-box sportágban.

Budapesti élete során kapcsolatban állt a muay-thai fontos versenyzőivel és irányítóival is.
Móró Endrével együtt versenyzett. De megküzdött a leghíresebb Tölgyesi Csaba tanítvánnyal, Rehák Györggyel.

Ahogy közeledett az 1990-es évek közepe, gyakrabban fordult meg Thaiföldön is. Edzőtáborokban és versenyeken vett részt. Rendre felülkerekedett thai riválisain. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lett volna néhány vesztes mérkőzése.

1992-es év végén lehetőség nyílt arra, hogy Magyarországon először, a Muaythai önálló sportággá fejlődjön, és saját szövetséget alakítson.

1994. év elején megalakult a
MAGYAR THAI BOX ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉG

Elnök: Kató Mihály
Titkár: Bata Tamás (képen jobbra)

Családját utoljára 1996 karácsonyán látogatta meg.

1997 január 8-án edzőtáborba, versenyzésre utazott ki Thaiföldre. Elkísérte még erre az útra Móró Endre, Fekete Barnabás és még két magyar segítő/szövetségi képviselő.

1997. február 26-án Bangkokban, a Pattaya-Sapehapi elágazásnál ISUZU teherautójuk felborult és Mihály életét vesztette…

Móró Endre súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett.
Ők az első sorban ültek, hátul thai emberek foglaltak helyet.
Halálának valódi körülményei máig tisztázatlanok. Pl.: hogyan kerülhetett a fejére egy állítólag éles tárggyal ütött lyuk. Ezt a kinti hatóságok azzal magyarázták, hogy a baleset során szerezte, illetve, hogy az utca burkolata “keményebb volt a fejénél”.

A legnagyobb magyar muay-thai harcost a Kerepesi-temető 42-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.

Kató Mihály halálával a magyar harcművész élet egyik legnagyobb csillaga szűnt meg ragyogni.

A csillag azonban az idők végtelenségéig az égen marad, Kató Mihály emléke pedig mindörökké szívünkben él!

Forrás:
http://davidpage.uw.hu/kuzdoter/katomisi.html

 

Kovács Miklós

 

Az 1930-as években-községünkben- született Kovács Miklós: céllövő Európa-bajnok és olimpikon.

Életének csak egy-egy bizonyos pontjáról állnak rendelkezésünkre információk. Kutatásunk során fény derült arra, hogy Kovács Miklós feltételezhetően nagyon fiatalon elkerült Nyírpazonyból, és Baranya megyében, azon belül Pécs város színeiben egyre magasabb szinte emelte céllövő pályafutását.

1955-ben került megrendezésre a Magyar Népköztársaság felnőtt bajnoksága, melyen a Pécsi Lövész Tiszti Iskola versenyzői szerepeltek a legjobban. Kovács Miklós ebben az évben, majd a következő évben ismét, csapatversenyben segítette a győzelemhez társait, pl. Kégli Ferencet, Kocsis Miklóst, Szenes Lászlót.

Kovács M. az 1955-ben Bukarestben rendezett Európa-bajnokságon futószarvas lövésben 215 körrel nyerte meg a bajnokságot.

Ekkor a csapat: Kocsis Miklós, Farkas József és Kégli Ferenc ezüstérmet szerezett.

A legjobb magyar eredményeket Pécsen, 1956. április 23-24-én rendezett versenyen érték el. Futószarvas 50 egyes lövésben Kovács Miklós (PLTI) 231 körrel nyert. Csapatban, pedig a Pécsi Lövész Tiszti Iskola (Kovács K. Kocsis M., Szenes, Kégli) 856-tal lett az első. Futószarvas 25 páros lövésben Kovács Miklós 220 körével, míg a PLTI csapata 805-tel lett a legjobb. Az összetettben Kovács Miklós 451-gyel nyert, a csapatszámban 1661 kör lett a rekord.

A meghatározó világcsúcsokat az 1958–as moszkvai vb-n állították fel. Futószarvas- lövés, 100 m, 50 egyes lövés egyéniben: V. Nyikityin 234 kör, csapatban a Szovjetunió (Nyikityin, Romanenko, Zakurenov, Lusztberg) 200/900 körrel. A 100 m, 25 páros lövés egyéni legjobbja az Egyesült Államokból Deckert J. 50/223 körrel. A csapat eredményt: 200/856-tal a Szovjetunió érte el. A Magyarországot képviselő Farkas József, Hain Ferenc, Kovács Miklós, Polyák Imre csapat futószarvas 50 egyes lövésben 825 körrel, a 25 kettes lövésben 767 körrel egyaránt az ötödik helyet szerezték meg.

Az eredmények alapján nem okozhatott meglepetést, hogy Melbourneben a XVI. nyári olimpiai játékokon (1956) futószarvas lövésben Kovács Miklós képviselte hazánkat és 417 körrel negyedik lett, társa Kocsis Miklós 416-tal ötödikként végzett.

Az első olimpiákon még a rendező állam határozta meg melyik számban – elsősorban egyéniben – tart versenyt. Kis és nagyöbű sportpuska, a hadipuska, önműködő sportpisztoly, hadipisztoly, futószarvas-lövés és az agyaggalamb-lövésben indultak magyarok a számoknak megfelelő különböző testhelyzetekben.

A következő évben (1957) Farkas József a Budapesti Honvéd versenyzője nyert 196 körrel, csapatban az Egyesített Tiszti Iskola Fekete Tibor, Hain Ferenc, Kovács Miklós, Polyák Imre 647-tel nyertek.

Kovács Miklós feltehetően az 1970-es években igen fiatalon halt meg, de halálának pontos idejének, okának a megfejtése még további kutatásokat igényel. A legnagyobb szerencsével talán a Pécsi helyismereti könyvtárban, illetve levéltárban tudhatnánk meg róla többet.