Nyírpazony
Fekvése
Nyírpazony Nagyközség Nyíregyházától északkeletre, a 4-es számú főút mellett, a megyei jogú várostól 6 km-re helyezkedik el.
Nyíregyházával és Nyírturával a 4-es számú főút köti össze, mindkét település irányába végig kiépült a kerékpárút is. Megközelíthető még Nyíregyháza-Oros felől a 4-es és 41-es számú főutat összekötő útvonalon, valamint Nyíregyháza-Sóstóhegy felől két földúton, Kabalás községrész irányából.
A tömegközlekedési lehetőségeket a Szabolcs Volán Zrt. helyközi autóbuszjáratai biztosítják, amelyek többféle útvonalon közlekednek: a nyírpazonyi autóbusz-fordulóig, a község belterületére betérve, a 4-es számú főúton, illetve Kabalásba. A rendszeres összeköttetés leginkább Nyíregyházával biztosított, de közvetlen járatokkal elérhető többek között Nyírtura, Sényő, Nyírbogdány, Székely, Ramocsaháza, Baktalórántháza, Mátészalka, Kisvárda (utóbbi három csak a Székelyen át közlekedő járatokkal).
Műemlék épületek
- református templom – késő gótikus eredetű, épült a 15. században (eredetileg katolikus templomnak), bővítve 1790-ben és 1880-ban.
- Vályi-kúria (Vályi–Nánásy-kúria) – épült 1843-ban, késő klasszicista stílusban. Napjainkban használaton kívül, az elhanyagoltság miatt súlyosan leromlott állapotban van.
Vallások, egyházak
- római katolikus – A 2011-es népszámláláson 670 fő, a lakosság 19,5%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (ez 119 fővel kevesebb, mint 2001-ben). Római katolikus templom nincs a községben (a jelenlegi református templom eredetileg katolikusnak épült, a 19. századig római katolikusok is használták), a település az orosi plébánia alá tartozik. A helyi görög katolikus templom római katolikus szertartásoknak is helyt ad.
- görög katolikus – A 2011-es népszámláláson 475 fő, a lakosság 13,8%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (ez 2001-hez képest 161 fős csökkenés). Az Istenszülő Oltalma templom 1930–35-ben épült, a parókia a templommal szemben található.
- református – A 2011-es népszámláláson 857 fő, a lakosság 24,9%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak, ami relatív többséget jelent. (Ez 2001-hez képest 268 fős csökkenés.) A templomot a 15. század második felében építették, késő gótikus stílusban. 1550-ben még a katolikusok birtokolták. A települést újranépesítő reformátusok a 17. században valószínűleg fával bővítették a romos kőtemplomot. 1790-ben nyugati, 1806-ban keleti irányban bővítették, jelenlegi formáját 1923-ban nyerte el. A templom műemléki védelmet élvez. A parókia az egykori Elek-kúriában található. Az egyház tartja fenn a Simeon Szociális Szolgáltató Központot, amely bentlakásos idősek otthonaként működik, valamint szociális étkeztetésről és házi segítségnyújtásról is gondoskodik.
- evangélikus – A 2011-es népszámláláson 76 fő, a lakosság 2,2%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest nem jelentős változás, 5 fővel kevesebb). Templom és parókia nincs a községben, a legközelebbi templom és egyházközség a nyíregyházi.
- egyéb felekezetek – Más vallási közösséghez, felekezethez tartozónak a 2011-es népszámláláson 91 fő, a lakosság 2,6%-a vallotta magát (ez 23 fővel több, mint 2001-ben). A legjelentősebb ezek közül a Hetednapi Adventista Egyház, amelynek imaháza van a községben. Ortodox kereszténynek és izraelita felekezethez tartozónak senki sem vallotta magát. A községben élő zsidókat 1944-ben elhurcolták. A régi zsidó temető a mostani 4-es számú főúttól északra volt található.
- A 2011-es népszámláláson vallási közösséghez nem tartozónak 320 fő (9,3%), ateistának 21 fő (0,1%) vallotta magát. A nem válaszolók száma 933 fő (27,1%) volt (2001-ben 199 fő vallotta magát egyházhoz nem tartozónak, 235 nem kívánt nyilatkozni, vagyis mindkét szám növekedett, különösen utóbbi).