KÖSZÖNTJÜK TELEPÜLÉSÜNK HONLAPJÁN

    

/ POLGÁRMESTERI HIVATAL / ÖNKORMÁNYZAT / HIVATALI ÜGYEK /

Menetrend

Menetrend

Tervezze meg utazását

Utcakereső Nyírpazony

Utcakereső Nyírpazony

Térképes utcakereső

Orvos

Orvos

Háziorvos Gyermekorvos Fogorvos

Vállalkozások

Vállalkozások

Nyírpazonyi vállalkozások

Önkormányzat

Önkormányzat

4531 Nyírpazony, Arany János utca 14.

Térkép

Térkép

Térképes utcakereső

Képviselő-testület

2014 - 2019
NYÍRPAZONY NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

DUBAY LÁSZLÓ

POLGÁRMESTER

AGRÁRMÉRNÖK MÉRNÖK-KÖZGAZDÁSZ

GÁL JÁNOS

ALPOLGÁRMESTER

HAJZER ERZSÉBET

KÉPVISELŐ

ROMA ZSOLTNÉ

KÉPVISELŐ

ERDEI LÁSZLÓ

KÉPVISELŐ

DR. BÉRES ISTVÁN

KÉPVISELŐ

MRENKÓ LÁSZLÓ SÁNDOR

KÉPVISELŐ

A község története

Község története

A község területén már a bronzkorban is éltek emberek. A Jósa András Múzeum több száz tárgyat őriz itteni ásatásokból. Még 1970-ben is fordított ki egy mélyenszántó eke – gazdagon díszített – bronz baltát. A különböző korokból származó leletek annak bizonyítékai, hogy ez a hely mindig lakott volt. A honfoglalás idejéből egy ezüstberakásos kengyel került elő, mely különlegesen szép díszítése miatt a millecentennáriumi országos kiállításon is szerepelt. A honfoglaló magyarok szlávokat találtak itt. Valószínűleg tőlük ered a település elnevezése. Pagony, pazony, mocsaras területet jelent. /Feltehetően a mai szlovák főváros is így kaphatta nevét.) Ez a vidék ugyanis a Nyírség vizeinek múlt századi lecsapolásáig vadvizekben, mocsarakban bővelkedő terület volt. Más vélemények is vannak a név eredetéről, mivel a különböző korokban más-más alakban található leírva. (Pozdum, Posdom stb.) Érdekes módon az őslakosok között egyaránt találhatók Pazonyi és Pozsonyi nevűek. A község neve először 1282-ben fordul elő – latin nyelvű szövegben – Pason formában. Erre több dokumentum is hivatkozik a levéltárakban. Az eredeti pápai tizedjegyzék a leleszi káptalan, mint hiteles hely birtokában volt. Onnan – a szerzetesrendek feloszlatásakor – a jászói prépostsághoz került. Innen ismeretlen időben Prágába vitték, hol már nem lelhető fel. A későbbi korokból sok írásos emlék maradt. Ezek közül néhány érdekesség: A tatárjáráskor két község volt, Kis-Pazony és Nagy-Pazony. Mindkettőt felégették. Ez a terület, a földcserék miatt, ma Oroshoz tartozik, az úgynevezett Várrét. Egyes kutatók ezen a részen földvár maradványait vélik felfedezni és ez szerepel a máig élő szájhagyományban is. (Oros egyébként a honfoglaló Oros vezértől kapta nevét). A felégetés után a megmaradt lakosság, a kissé magasabban fekvő mai helyre települt, hol templomot is építettek. A pontos évszám nem ismert, de azt már írásos emlékek bizonyítják, hogy 1440-ben husziták szállták meg a falut és a templomot is elfoglalták. A kórus mellvédjén cseh nyelvű feliratot is hagytak, melyre az idősebbek még emlékeznek. Sajnos az ezerkilencszáz-harmincas években ezt lefestették, de bármikor restaurálható. Ez a mai református templomot a múlt században a katolikusok is használták. Ebben kötöttek házasságot 1848. február 24-én Blaha Lujza szülei: Reindl Sándor és Ponti Aloisa, mindketten pazonyi lakosok. Az anyakönyvi bejegyzés az orosi plébánián megtalálható. A község rendezésekor szép park létesült a templom előtt és itt kialakított új utcát Blaha Lujzáról nevezték el. Volt a községben – egymás után – több görög szertartású fatemplom (Egyes vélemények szerint már a honfoglalók is találtak itt fatemplomot). Ezek sorra leégtek, az utolsó kivételével, melyet 1934-ben bontottak le. Az idősebbek még emlékeznek rá. Batári László festőművész szép képe is megörökítette. A körülötte lévő temetőben voltak a pazonyi Elek család sírboltjai, sajnos már a temető nyomai sem lelhetők fel. Az Elek család két kúriát is épített a faluban, melyből egy a mai református parókia. Építési stílusa törökkori szokásokra utal. (Alap nélkül vízszintes gerendákra épült, nagyméretű vályogok, a falazatban vízszintesen elhelyezett gerendák stb.). Elek Ferenc 1819-ben született a községben. A kassai katonai iskola elvégzése után hamar kapta az egyre magasabb rendfokozatokat. A szabadságharcban már alezredes. A leveretés után bujdosott egy ideig, de elfogták és 15 évi várfogságra ítélték. Később kegyelmet kapott, de nem tért vissza a községbe, Hajdúdorogon halt meg. Itt született 1829-ben Színi Sámuel tanító és Márczy Klára gyermekeként Színi Károly tanító, később író, költő, lapszerkesztő, néprajzkutató. Ő volt az első magyar nyelvű énektankönyv társszerzője. A szabadságharc után Budára költözött és itt tevékenykedett. Táncsics Mihály és Tompa Mihály baráti köréhez tartozott, Gyula fiának, ki szintén jeles író lett, Táncsics Mihály volt a keresztapja.

1848-ban sokan álltak a községből a szabadságharc zászlaja alá. Ennek leverésére érkezett cári csapatok 1849-ben a „Nagyhegyen” táboroztak. (Szeles domb – ma itt van a Szabadidő központ, melyet egy újságíró tájékozatlansága miatt ma Kabalási dombként emlegetnek…). A szabadságharcosok itt ellopták a hadipénztárt és valószínűleg elásták. A cári katonák ezért feldúlták a községet, de a pénzesládát nem találták meg. A katonák zsold nélkül nem akartak tovább menni. Lovas futár Kievből hozott utánpótlást. A lakosság, mintegy száz évig, ásott a kincs után, némelyhelyen sok lyuk van a földben. Innen ered a Lyukas hegy elnevezés is. 1904-ben itt született Kovács Mária festőművész, aki 1945-ig Temesvárott élt, ma debreceni lakos. Idős kora ellenére még ma is fest és kiállítja képeit. Egy másik festő is a község szülötte: Batári László. Ő kiváló művész, majd érdemes művész kitüntetést is kapott. A képzőművészeti főiskola elvégzése után Budapesten telepedett le. 1996-ban, halál előtt 10 nappal a Köztársaság Ezüstkeresztje kitüntetést érdemelte ki. Itt született 1936-ban Kovács Miklós céllövő olimpiai bajnok és Kató Mihály a thai-box világbajnoka. Az oktatás a régi századokban a templomokban folyt. Ezt a lelkészek végezték. Az 1600-as évekből már tanítói lakásos épületekről is vannak emlékek. Egy ilyen épületet az 1950-es évek végén bontottak le. (Árpád u. 77.) Az építési stílus, a téglák jelzése és a faanyag állapota, mintegy 300 évesre tették az épületet. Ez volt a legrégebbi iskolaépület. Mellette épült 1927-ben az „új” református iskola. A régi görög katolikus templommal szemben volt a tanítói lakásos iskola.

Önkormányzat elérhetősége

  •   +36 (42) 530-030
  •   4531 Nyírpazony, Arany János utca 14.
  •   nyirpazony@nyirpazony.hu.
3618
Lakosság száma (Fő)
1274
Lakások száma (db)
1505
Nyírpazony területe (hektár)
876319586
2010-2017 Megvalósított pályázatok értéke (Ft)

Egyházak

Görögkatolikus Egyházközség Levéltári adatok tanúsága szerint a településen már 1699-ben létezett parókia. Első temploma még fából készült, a következőt azonban már vályogból építették, és 1766. május 7-én szentelték fel. Az 1822-es egyházlátogatás adatai szerint a templom régi ikonosztázionját renoválták, 1816-ban kívül-belül felújították, tornya fából épült. A templom címünnepe a Szent Kereszt felmagasztalása volt. 1895-ben a helybéli parókus ismertette a régi ikonosztáziont, amelynek mára csak a királyi ajtaja maradt fenn. 1903-ban kifestették, de az 1910-es leltár zsindellyel fedett, omladozó állapotú, vályog- és téglafalazatú templomként írja le. Az évtized végén már gyűjtöttek az új templom építésére. A munkálatok csak 1930-ban kezdődtek, 1935. október 20-án szentelték fel. A 20. század második felében kívül-belül többször megújították. 2012–14-ben a templom első részében hittantermet alakítottak ki, a belső új festést kapott, új főoltár is épült, de az 1935-ös baldachin megmaradt. Az új oltárt Kocsis Fülöp megyéspüspök 2014. október 4-én szentelte meg, X. Szent Piusz pápa ereklyéjét helyezte el benne.
Görögkatolikus Egyházközség

Görögkatolikus Egyházközség

Istenszülő oltalma templom
Hetednapi Adventista Egyház A gyülekezet krónikája 1927-ben indul el: ekkor ún. könyvevangélisták hirdették az üzenetet Nyírpazonyban, melynek eredményeként a Tamók család megkeresztelkedett - ők még a Nyíregyházi Gyülekezet tagjai lettek. Tamók János könyvevangélistaként szolgált 1928 és 1935 között. A Nyírpazonyi Gyülekezet 1945 januárjában alakult 13 taggal, alapítója Kovács Károly lelkész, segítője Szabó Péter könyvevangélista volt. A gyülekezet hivatalos felvételére a nyíregyházi konferencián került sor 1947-ben. A Nyírpazonyi Gyülekezet tagjai összejöve-teleiket a Szakolyi, majd 1949-től a Nánási kastélyban tartották. Egy tanító jóvoltából a gyülekezet énekeit harmóniummal kísérték. Ezt a szolgálatot több évtizeden át néhai Magyar János testvérünk látta el. A gyülekezetben - az alapítást követően - 10-12 tagból álló énekkar is rendszeresen szolgált. 1952-ben épült fel a gyülekezet első imaháza, a Béke u. 4 sz. alatt.
Hetednapi Adventista Egyház

Hetednapi Adventista Egyház

Református Egyházközség A település kőtemplomát a XV. sz. második felében, késő gótikus stílusban építették, Szűz Máriának szentelve. 1550-ben még katolikusok birtokolták. 1556-ban a török dúlást követően, a falu, templomával együtt hosszú időre pusztává vált. Az 1696. évi összeíráskor fatemplomot említenek. Az újratelepített református lakosok valószínűleg a romos kőtemplomot javították fával. Az épületet 1790-ben nyugati, 1806-ban pedig keleti irányban bővítették. A nyugati bővítéskor kis kőtornyot is építettek. Középkori eredtére utal a nyugati torony alsó két szintje, melynek tengelyében késő gótikus kapu nyílik. Béllete pálca- és körte-tagokkal közrefogott, amely szamárhátíves záródásúvá alakul, a csúcsnál a tagozatok többszörös áthajtásával. (Valószínűleg a nyírbátori kőfaragó műhely terméke.) A kapu fölött egy körablak és – a régi toronytest szélességében- egyetlen kihasadó tagozatból álló párkány van. A déli oldalon új csúcsíves ablakok, az előcsarnokon csúcsíves kapu látható.
Református Egyházközség

Református Egyházközség