Szenzációs népvándorlás kori leleteket találtak Szabolcsban

 http://hvg.hu/itthon/20050421regeszetileletek

Az épülő M3-as autopálya Nyíregyházát elkerülő részén, Nyírtura és Nagykálló között tizenöt lelőhelyet találtak a régészek, így bronz-, új kőkori, illetve népvándorlás kori településeket is.

Több ezer lelet került eddig elő az M3-as autópálya épülő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakasza nyomvonalának régészeti feltárása során – mondta Kurucz Katalin, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgató-helyettese.Nyírpazony határában egy avar temetőt is feltártak, a török-tatár eredetű lovas nomád nép temetkezési helyén ötven sírra bukkantak. Találtak kelta és szarmata temetőt is.Az indogermán törzsek csoportjához tartózó kelták már az időszámítás előtti második évezredben Nyugat-Európában éltek, onnan húzódtak Keletre. A szarmaták, a szkítákkal rokon néptörzsek az Urál és Volga mentéről vándoroltak Nyugatra, így jutottak el a mai Szabolcs megye területére is – magyarázta. A leletek pontos összegzése ezután ad majd feladatot a szabolcsi múzeum munkatársainak, hiszen a feltárásoknak még nincs vége – mondta Kurucz Katalin.Az autópálya Nyíregyháza-Rozsrétszőlő és Nagykálló közötti részén lényegében márciusban kezdődött a feltárás. A régészek a munkaterületet novemberben kapták meg, így a tél miatt elodázódott a múlt kutatása. A jelentős számú lelőhelyre való tekintettel a szabolcsi régészek munkáját szegedi, valamint a romániai szatmárnémeti és a zilahi  múzeum szakemberei is segítik.

Pazonyiak a Szabadságharcban

Pazonyiak a Szabadságharcban

Szájhagyományból tudjuk, hogy az 1848-as Szabadságharcban az egyszerű pazonyi emberek is részt vettek.

Közülük említi Bóna Gábor a „Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban” címü könyvében pazonyi Elek Ferencet, aki 1835-ben végez a kassai katonai nevelőintézetben. Biztosan jó katona, mert gyorsan emelkedik a ranglétrán. Először közvitéz a 34. gyalogezredben, majd a 16. határőrezred hadnagya. 1848 áprilisában kapja főhadnagyi kinevezését és áthelyezését a 18. határőrezredhez. Ide már nem vonul be, mert július 13-án – immár századosként – a 9. honvéd zászlóaljhoz kap beosztást.

1849 februárjában őmagyi rangban zászlóaljparancsnok megbízatást is kap. Áprilisban már a kecskeméti újoncezred parancsnoka, de nem sokáig, mert július 14-én a 129. honvéd zászlóalj parancsnoka lesz, egyben a 10. hadtest dandámoka. Itt kapja alezredesi rendfokozatát. A szabadságharc leverése után egy ideig bujkál, de 1851-ben elfogják és Pesten 15 évi várfogságra ítélik.

1856-ban kegyelmet kap. Visszatér szülőfalujába és birtokain gazdálkodik. Tíz évvel később a Szabolcs Megyei Honvédegylet tagjai között találkozunk nevével: 1888-ban halt meg Hajdúdorogon. Emlékét a községháza parkjában díszes kopjafa őrzi.

A szintén pazonyi lakos Reindl Sándor császári és királyi főhadnagy itt köt házasságot Ponti Aloisával 1848. február 24-én. Fiatal házasként áll be a honvédek közé. A bukás után nevet változtatva feleségével együtt vándorszínésznek áll. Az országot járva 1850-ben Rimaszombatban születik meg gyermekük, aki felnőve, szüleit követve szintén színész lesz. Müvésznevét férje után veszi fel, így lesz Blaháné Lujza, majd Blaha Lujza, a nemzet csalogánya.

M.M.L.